Bejelentés



http://www.csapod-szeksz.sulinet.hu/
Köszöntjük a Csapó Dániel Középiskola honlapján!

MENÜ

Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.






Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története

Iskolánk 1927-ben alakult Magyar Királyi Mezőgazdasági Szakiskola néven. Már az indulásnál is fontos volt a gyakorlati munka

Búzás Ferenc (szül.:1912) az iskola első bejegyzett tanulója így emlékezett:
Az induláskor mindössze két szaktanárunk volt az igazgató mellett, ezért óraadók, vagyis külső előadók segítették a gyakorlatiasabb oktatást. Ha nem esett az eső, délutánjaink is fizikai munkával teltek. Az aratást, beleértve a betakarítást is, mi magunk, diákok végeztünk. Sokat dolgoztunk tanév közben is hetesi beosztás formájában. A kéthetes időtartamú tevékenységünk igen hasznosan telt el.

Elsősorban gazdahetes, tehenész – kezelte a tejet is -, kocsis, irodás – városba ment kenyérért és elhozta az előre megrendelt árukat -, sertésgondozó és kertész beosztást láttunk el. Másodikban gazdahetes – ha mindenki végigért másodszorra önállóan - , magtáros, csikós és borjúhetes teendőink voltak. Természetesen ahogyan nőtt az állatszaporulat, úgy emelkedett a hetesi beosztásaink száma.

Az iskolai szüneteket tanév közben – húsvét, pünkösd, karácsony – otthon töltöttük, a távollakók azonban ilyenkor sem utaztak el lakóhelyükre. A nyári időszakban nem volt szünidő. Az aratási munkák mellett kukorica- és répakapálást végeztünk. A szénagyűjtés és betakarítás is ránk várt.

A záróvizsga 1931. szeptember 15-én volt. Mezőgazdász képesítést kaptunk.

1932-1933, 1942-1943

Az intézmény tanárai mellett külső eloadók segítették a képzést. A megyei állatorvosi felügyelő és a helyi állatorvos az állattartással és gondozással kapcsolatosan állatbonctanból rendkívül hasznos tanácsokkal szolgált.


Az ügyviteltan tantárgy során a helyi főjegyző segítségével megtanulták, hogyan kell kérvényeket, beadványokat, fellebbezéseket megszövegezni és benyújtani. A gazdasági számvitel tantárgyból szakszerű könyvelést tanultak. A szőlészeti és borászati főfelügyelőtől hallgattak előadásokat. A Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium rádióelőadásai hasznos útmutatókkal és tanácsokkal látták el a gazdákat. A helyi matematika, irodalom- és énektanár is rendszeresen foglalkozott velük.

1937-1939

Hetesi beosztásunkban elsőben borjas- és takarmányoshetesek, másodikban kocsis és tejkezelő-majorosok voltunk. Hajnali fél háromkor keltünk, az éjjeliőr ébresztett. A hetes kezelte a harangot is.

A kertészetben minden tanulónak volt néhány m2 földterülete, amelyet rendszeresen művelt. Öntözésre a Sióból szivattyúzták a vizet. Rendszeresen kaszáltuk a park füvét.

/Szalontay Jenő volt diák emlékezése/


Névadónk
1778-1844
„ Jobbágyaidra átszállt szellemed,...”

Csapó Dániel 1778. március 21-én született Győrben. Liberális köznemes volt és agrárpolitikus, „ az első magyar nemzetgazda” .

1800 körül költözött Tolna vármegyébe Pál fivére hívására.1805-ben a Napóleon elleni háborúban főhadnagy, a Tolna vármegyei felkelősereg tisztje, a lovasszázad másodkapitánya volt. 1806-ban feleségül vette a tengelici Gindly Katalint (1787-1854). Csapó birtokai Tengelicen, Medinán, Bikádon, Tolnanémediben, Baracson, Dunaegyházán, Kisapostagon voltak.


Csapó Dániel vezető szerepet vállalt Tolna vármegye politikai életében. A vármegye aljegyzői tisztének betöltése után alispán lett 1827-1836 -ig. 1830-ban és 1832-34-ben Tolna vármegye országgyűlési követe volt a reformkori országgyűléseken Pozsonyban. Mind alispán, mind követi tisztségét arra igyekezett fölhasználni, hogy Tolna vármegye liberális nemeseinek vezető szerepét és a vármegye országgyűlési tekintélyét megteremtse és megőrizze.

Közéleti tevékenysége során eredményesen támogatta a szekszárdi vármegyeháza építését, mely 1828 és 1836 közt épült fel Pollack Mihály építész tervei alapján; A Ferenc-csatorna kiásását a Duna és Baja közt; a kisdedóvást, melyért Festetics Leó tolnai gróf 1838-ban alapítványt is létesített a kórház, az új börtönépület ügyét. Volt kiskorúak gyámja, döntőbíró vitás családi birtok-osztásnál, tönkrement birtokostársak támogatója. Részt vállalt gróf Széchenyi István kezdeményezéseiben, 1826-ban közreműködött az első lóverseny rendezésében Pozsonyban, síkra szállt a Duna szabályozásáért, jelen volt a kaszinói üléseken. Levelezett Kossuth Lajossal, és Deák Ferenc is barátja volt.

Csapó Dániel az 1832-36. évi országgyűlésen a liberális ellenzék egyik vezéregyénisége volt Bezerédj Istvánnal együtt. Lelkesen pártolta a jobbágyok örökváltságának ügyét, mellyel a jobbágyság egy rétege szabad földtulajdonossá lett volna, az ingyenes robotmunka fizetett bérmukává változott volna. Pártolta az úriszék eltörlését, a politikai választójog parasztságra való kiterjesztését is. Mindezek a reformok a magyar polgári átalakulás alapjait jelentették.

1834-ben gyengülő egészségére hivatkozva lemondott követi tisztéről, de alispánként a megyei közgyűléseken beszédeket tartott a reformok mellett, igyekezett megnyugtatni a nemességet a reformok veszélytelenségéről és meggyőzni szükségességéről. Csapónak a hosszú évek során a vármegyében jelentős tekintélye alakult ki.

Bezerédjvel részt vettek a követutasításokat kidolgozó bizottságban. Ragaszkodtak a magyar nyelv terjesztéséről, ápolásáról és a magyarosításról hozott határozatokhoz: „ Azon legyenek, hogy a magyar nyelv a hazában végre minden tekintetben és minden helyen közönségessé tétessen.” 1836-ban az országgyűlés törvénybe iktatta, hogy a törvények hivatalos nyelve a magyar.

Bár 1836 novemberében a Tolna vármegyei tisztújításon a maradiak (Dory, Perczel, Festetics gróf) kiszorították a haladó ellenzék vezetőit a vármegye irányításából, Csapó továbbra is részt vett a közéletben. 1841-ben is tagja volt a követutasításokat megfogalmazó bizottságnak. Mindvégig kitartott eszméi mellett, bizonyítván politikai elvhűségét.

Csapó Dániel támogatott minden haladó kezdeményezést a gazdaság fejlesztése terén is. Tengelici birtoka a reformkorban Magyarország mintagazdasága volt. Az 1596 holdas uradalomban 840 hold volt a szántó, 240 hold a rét, 511 hold a legelő, 5 hold a szőlőterület. A rétek szénatermését többszörösen felülmúlta a termesztett szálastakarmány: lóher, lucerna, zabosbükköny, csalamádé. Jelentős volt a repcetermelés. Csapó telepített 540 db almafát, külföldről hozatott szőlődugványokat. Vetőmagnak bánáti búzát vásárolt. Dohánymagot hozatott Amerikából, a termesztést terjesztette a vármegye nemesei körében is. A futóhomokot akácfák telepítésével kötötte meg. Bezerédjvel együtt szorgalmazta a selyemhernyó-termesztést, létrehozták a tolnai szedertermesztő egyletet.

Csapó tartott gulyabéli marhákat, hízlalt göbölyöket is, de állattenyésztésének középpontjában a juhtenyésztés állt. Tengelicen 1830 végén 2362 db volt, 1844-ben 2950. Folyamatosan javította az állomány összetételét.

A búza és a rozs felvásárlói közt állandó vevői a pesti és budai kereskedők, molnárok is. A gyapjút veje, Nemeskéri Kiss Pál (Fiume és a dalmát tengerpart kormányzója) közreműködésével általában bécsi kereskedőknek adta el. Birtokainak jövedelme évente átlagosan 16.199 Ft volt. Az állattenyésztés a jövedelem 54 %-át adta. Csapó Baracson is korszerűen gazdálkodott. Ő kezelte veje miszlai birtokát is.

Csapó Dániel országos gazdasági egyesületek tagja volt: Lótenyésztési Társulat, Állatmutató Egyesület, az 1830-ban szervezett Állattenyésztési Társaság. Ez utóbbi alapította az 1835-június 8-án tartott nagygyűlésén a Magyar Gazdasági Egyesületet. Csapó az Egyesület alapszabályának megfogalmazója, 1839-1844 közt az Egyesület alelnöke volt.

Az Egyesület célja a mezőgazdaság fejlesztése érdekében „ a mezei gazdaságra vonuló hasznos tudományt, ... ismereteket és találmányokat... pártolni és terjeszteni ” ; idegen nyelvű munkákat lefordítani, és a magyar viszonyokhoz alkalmazva terjeszteni; „ a mezei munkákat könnyebbítő eszközöket megismertetni, azokat készítő alkalmas mesterembereket ... szerezni, pótolni” ; Pesten állat- és terménykiállítást szervezni. Cél „ a mezei gazdaság összes állapotáról hazánk minden pontjain tudomást szerezni, az erre vezető adatokat összegyűjteni és közzétenni.”

Csapó Dániel szakírással is foglalkozott, így is ösztönözte az újításokat. 1843-ban jelent meg Budán a Gazdasági Kis Tükör címu műve. 1842-tol jelent meg a Magyar Gazda c. lap, melyben a külföldi mezőgazdasági eredményekről vagy az általa alkalmazott új eljárásokról írt cikkeket. A Tolna vármegyei köznemesség igyekezett hasznosítani, gazdálkodásában az újításokat.

A tengelici kastélyt Csapó Pollack Mihály tervei alapján építette, országos hírűvé vált parkot telepített köré üvegházakkal. Támogatta Garay János költő pályafutását is.

Csapó Dániel 1844. augusztus 6-án hunyt el Pesten, betegségben.

„ Az ügyek sürgetésére indulva Pozsonyba, Bécsbe, e sorsteljes útjának áldozatalon. És ez a legnagyobb csapás, mely az egyletet keletkezése óta éré...” - írta a Magyar Gazda Egyesület Emlékkönyve. A búcsúbeszédben így jellemezték:

„ Ez életbölcs férfiú, e meleg emberbarát és hokebelu hazafi és munkás a közjónak élt, és fejedelme, hazája iránt tántoríthatatlan hűségű honpolgár ... Tanácsa minket oly sokszor vezérlett, szelleme oly sokszor meghatott, lelkesített.”

Garay János: Csapó Dániel emléke - részletek:

„ S midőn ekéd értő kezedbe vetted, Belé fogád vonó gyanánt az észt.”
„ A lelkesült társak koszorújában Első valál s utolsó egyaránt:
Elso, ahol haladni s tenni kellett, Utolsó, hol pihenni kelle tán.
S örömmel vallja a gazda - egyesület: Nem volt jelesb bajnoka még kivüled.”
„ Miként a hattyú, dal között lehel ki, Úgy munka közben ért halálod el,
Hattyú magad is, szép ősz fürtjeidben, De ifjú lángban égett a kebel! -
A hattyú elszállt, szárnya csattogása Soká legyen még lelkünk buzdítása!”

Bezerédj István így búcsúztatta:

Méltók akkor leszünk hozzá, „ ha előszeretettel folytatjuk a jót, mit Ő kezdett, és nem felejtvén el az Ő általa adott példákat, működésünket állítjuk föl néki eleven emlékül.”

Iskolánk 1961-ben vette fel Csapó Dániel nevét. Az iskola diákjai kegyelettel ápolják sírját a régi tengelici temetőben.

Péti Csilla, Bíró Gyula

Csapó Dániel Középiskola






Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!